Gombákról minden - online határozóval
főmenü 
Gomba rtalmak- mrgezsek

A gombák ártalmai


mérgezőA leggyakoribb kérdés, hogy hány mérgező gombafaj létezik? A régebbi könyvekben, határozókban szereplő gombáknál többnél is helyesbítették az étkezési értékre vonatkozó besorolást. Korábban mérgező gombákat is ehetőnek tartottak, és mérgező gombának jelőlt fajok ma már ehetőek. Minenkinek azt javasoljuk, hogy csak az újabb kiadású könyvekben szereplő besorolásokat használja, és kerülje a szóbeszéd és babona alapján történő válogatást. Hiedelmek, amik károsak lehetnek: a kígyófészek közelébben, rozsdás vas mellett vagy rongyon nőtt gombák mérgezőek. Ezek nem igazak, mint ahogy az sem, hogy a vadak vagy csigák által megrágott gombák ehetőek, illetve nem eszik meg a mérges gombákat. A gomba ártalmatlanságának legbiztosabb jele, ha egy hagymát vagy ezüstkanalat melegítünk a gombával együtt, és ha befeketedik, akkor mérgező. Ez nem igaz, az ellenkezője sem. A gyilkos galóca nem feketíti be az ezüstöt, és halálosan mérgező. Ráadásul a csigák is megrágják a gyilkos galócát. Az állatok eltérő felépítése és idegrendszere miatt inmunisak lehetnek a mérges gombákra. Nagyon optimista, aki azt gondolja, hogy csak kevés mérgező faj van, így kevés az esélye, hogy ilyet találunk. A valóságban ez máshogy néz ki: egyes vidékeken, bizonyos időjárási körülmények között tömegesen jelennek meg a galócák, és ugyanez a helyzet a többi mérges gombánál is. Sokszor évekig nem is látjuk őket az erdőben, de időnként termőtestjeik ezrével jelennek meg. A mérgező fajokat gyakorlattal és tanulással fel lehet ismerni, sőt számuk kevesebb, mint az ehető gombáké. Csak olyan gombákat szabad összegyűjteni, amelyeket pontosan ismerünk, és a hozzá hasonló mérgezőt biztosan el tudjuk különíteni.

A gombákban található méreganyagok változó mennyiségben lehetnek jelen egy-egy fajnál. Van amelyekben többféle méreganyag is található. Az eltérő mennyiségek miatt enyhéb lefutású mérgezések is előfordulhatnak, de lehetnek nagyon veszélyesek is. Több olyan gomba faj van, ami feltételesen ehető, és ezekre oda kell figyelni! Nyersen lehet mérgező, vagy az étkezés után elfogyasztott alkohol miatt okozhat mérgezést.

Ételmérgezés gombától:

A friss gomba átlagosan 3-4% fehérjét tartalmaz. A húshoz és a halhoz hasonlóan melegben, illetve állás közben a gombában is gyorsan mennek végbe a lebomlási folyamatok, melyek termékei, súlyos mérgezéseket, sőt halált is okozhatnak. A könnyelműség és gondatlanság a leggyakoribb okai az ehető gombáktól származó ételmérgezéseknek. Néhány tanács a gyűjtéshez: Ne gyűjtsön túl öreg, elnyüvesedett, szétrágott vagy nagyobb eső áztatta és megpenészedett gombákat, amelyek a táplálkozásra alkalmatlanok, mivel a fehérje lebomlás már elindulhatott bennük! Fagyok után felengedett gombákat ne szedjen! Ne használjon a szedéshez és a szállításhoz műanyag zacskókat vagy más légzáró tárolóedényeket. A gombák nemcsak csúnyák és nyomottak lesznek, hanem a tovább zajló anyagcsere-folyamatok miatt - amelyben víz és hő szabadul fel - nedvesek lesznek és fel is melegednek, ami gyorsítja a fehérjék lebomlását. Alaposan vizsgálja meg a gombákat, mielőtt elteszi azokat: bizonyos tinóru fajok (barna, molyhos, arany és rokonaik) gyakrabban von be egy penészgomba, amely szintén bontja a gazdaszervezet fehérjéit. Először alig felismerhető, de aztán aranysárga, bűzös péppé alakítja a fertőzött tinórut. A penészes gombák már többször okoztak súlyos mérgezéseket. Az elkészített gombaételeket se tároljuk, még hűtőben sem.





Gombamrgezsek

A gombamérgezések


mérgezőA mérgezés lefolyása attó függ, milyen méreganyagról van szó, illetve mekkora mennyiségben jutott a szervezetbe. Döntő jelentőségű az adott mérgezéslappangási ideje, vagyis aza az idő, ami az evés és az első tünetek jelentkezése között eltelik. Ha már rövid idő múlva hányás, hasmenés formájában jelentkezik a rosszullét, akkor a személy gyorsan meggyógyul, ugyanis a méreganyag gyorsan távozik a szervezetéből. Ez a legszerencsésebb, hiszen a test felismarte, hogy valami nem jó, és igyekszik eltávolítani, ezek a mérgek enyhéb lefutásúak. Ha a lappangási idő hosszú (több óra, vagy nap), akkor a méreganyag a véráramba került, és az orvosi segítség a tünetek miatt is későn érkezik. Még ha nem is halálos az ilyan mérgezés, hosszan tartó betegség vagy legyengülés lehet a következménye. Tehát a szabály itt: A gombamérgezés annál veszélyesebb, minél hosszabb idő telik el az evés és az első tünetek között.




A gombamérgezések típusai


gyilkosPhalloides típusú mérgezések:
A gyilkos galóca és fehér galóca okozta mérgezések
A halálos gombamérgezések több mint 90%-át egyedül  a gyilkos galóca okozza! Már egyetlen, tévedésből begyűjtött és elfogyasztott termőtest az egész család halálát okozhatja. Az orvostudomány legmodernebb módszereinek alkalmazása esetén is a mérgezések fele végződhet halállal. Ezt a két gombát alaposan kell ismerni, ennek hiányában semmilyen kalapos gombát ne gyűjtsünk be. Tünetek: A gyilkos és fehér galóca nemcsak egyféle hanem mintegy 10 különböző mérget tartalmaz, amelyeket két csoportba sorolnak, phallotoxinok és amatoxinok. A phallotoxinok a mérgezés kezdeti szakaszában hatnak, és súlyos gyomor- és bélpanaszokat okoznak, mint hányás, görcsök, hasmenés. A rendkívűl mérgező amatoxinok hatása viszont csak később jelentkezik, többnyire napokkal a személy látszólagos javulása után. Ezt követően jelentkeznek a súlyos máj-, vese- és szívizom-károsodások, amelyek sokszor végződnek gyötrelmes halállal. A hazánkban eddig nem talált hegyeskalapú galócában is kimutattak néhány ilyen toxint, így ezt a fajt is a legmérgezőbbek közé kell sorolni.

mérges pókhálósOrellana típusú mérgezések:
Két gombafaj okozza: a mérges pókhálósgomba és narancsvörös pókhálósgomba.
Mindkettő kicsi, élénk narancs-rókavörös vagy vörösbarna színű gomba. Kalapjuk csak 3-7 cm széles, lemezeik rozsdabarnák. A mérges pókhálósgomba nálunk ritka, csak az erőpsen savanyú talajú erdőkben él. A narancsvörös pókhálósgomba hazánkban még nem került elő. Tünetek: Mindkét faj lappangási ideje hosszabb a galócákénál, 3-14 nap is lehet. Kezdetben csillapíthatatlan szomjúság lép fel, majd gyomor- és bélpanaszok jelentkeznek hányással, émelygéssel és fájdalmakkal. Végül súlyos vesekárásodás lép fel, aminek ha a beteg életben marad, hónapokig tartó legyengülés a következménye. Ez a gombaméreg is különböző anygaok keveréke, amelyet orellaninnek neveznek, és az összetételét mindmáig nem sikerült teljesen tisztázni.



redős papsapkaGyromitra típusú mérgezések:
Egy korábban ehetőnek tartott gomba okozza a redős papsapkagomba.
Régóta ismeretes, hogy ez a gomba nyersen vagy nem megfelelő előkezelés után elfogyasztva erősen mérgező. Ezért régebben a főzés után a főzővizet kiöntötték. Állítólag a szárítás és a több hónapos tárolás is ehetővé teszi. A Baltikumban a nagyobb városok piacán mázsaszám árulták ezt a gombát. Ma bebizonyosodott, hogy az "előírásszeű" kezelés mellett is súlyos mérgezések fordulhatnak elő. Különösen gyerekek, beteg emberek és olyanok, aki egymás után többször ettek ebből a gombából, esnek áldozatul. Találtak egy szerves savat, amely a "helvellasav" nevet kapta. Majdnem nyolcvan évig írták a gomba mellé ezt a mérget., míg a hatvanas években kimutatták, hogy nem is létezik, a mérgezést a gyromitrin és bomlástermékei okozzák. A gyromitrin vízoldékony és illékony, azonban sem a főzés, sem a szárítás nem távolítja el teljesen a gombából. Tünetei: A méreg lappangási ideje több órát tesz ki. Az első tünetei az émelygés, hányás, hasmenés, fej- és hasfájás. Később jelentkezik a magas láz, keringési zavarok, sárgaság és súlyos esetben a májfunkció teljes megszünése. A halál a 2-4. napon következik be.

légyölőLégyölő galóca és párducgalóca típusú mérgezések:
A fent említett két gomba okozza.
A laikusok is tisztában vannak azzal, hogy a légyölő galóca mérgező. Azonban újra meg újra lehet hallani és olvasni, hogy egyes helyeken ártalom nélkül fogyasztották a légyölő galócát, mert előtte megfőzték, főzővizét kiöntötték, vagy mert a kalpbőrét lehúzták. Feltételezték, hogy a különböző, a gombában található méreganyagok bizonyos talaj- és időjárási viszonyok mellett olyan kiegyenlített egyensúlyban képződnek, hogy közönbösítik egymást. A légyölő galóca valóban többféle mérget tartalmaz, amelyek eltérő módon hatnak az idegrendszerre. Ezért senki ne dőljön be a légyölő galóca ehetőségéről szóló történeteknek. Tünetei: A légyölő galóca mérgezés tünetei már 0,5-1 óra elteltével jelentkeznek, gyorsul a szívverés, az erek szűkülnek és magas lesz a vérnyomás, a nyálkahártyák kiszáradnak. Émelygés és hányinger azonban ritkán lép fel. A haladéktalan orvosi ellátás rendszerint gyors felépüléshez vezet. Ettől a fajtól származó halálos mérgezés az utóbbi időben nem fordult elő. Méreganyaga az iboténsav. A termőtest 0,05-0,1%-ban tartalmazza, a szimpatikus idegrendszerre hat, és mindenekelőtt a mérgezést kísérő kábulatért felelős. Hasonló a részegséghez, hallucinációk beszéd és mozgászavar. A személy hangulatától függően az egyik tarka álmokat él át, a másik őrjöngési rohamot, sírógörcsöt kap. Végül eszméletvesztés és kimerült alvás következik, melynek végén a személy gyógyultan ébred. Ritkán hosszabb egy napnál a mérgezés. Gyerekeknél és beteg egyéneknél halálos is lehet. Párducgalóca: a mérgezés tünetei csaknem azonosak a légyölő galócáéhoz, de súlyosabbak.

téglavörösMuszkarin típusú mérgezések:
A téglavörös susulyka okozza.
Más susulykafajokat is ismerünk, amelyek szintén nagyon mérgezőek. Némelyik tölcsérgombafaj is okozhat ilyen mérgezést. A muszkarin, amelyet először a légyölő galócából mutattak ki, sokkal magasabb koncentrációban fordul elő a téglavörös susulykában. Tünetei: A mérgezés első tünetei a gomba fogyasztá után fél órával jelentkeznek: intenzív hányás, émelygés, hideg verejték, a szívverés lassulása, vérnyomás csökkenés, a pupilla szűkülése, légszomj és görcsök gyomorfájdalmak. Mégis ez a gomba, amelyből 50-100g elfogyasztása már halálos, az utóbbi időben nem okozott végzetes mérgezést, mivel a rövid lappangási idő miatt a súlyosabb esetekben is segített a gyors és céltudatos orvosi ellátás.



sátánGasztrointesztinális típusú mérgezések:
Olyan gombákat sorolunk ide, amelyek a gyomorra és a bélrendszerre hatnak. (néhány példa: sátántinóru, sárga kénvirággomba, nagy döggomba, rőt áltrifla, cifra korallgomba..) Közéjük tartozik a legtöbb nálunk előforduló mérgező faj. A mérgezés tünetei többnyire már röviddel a fogysztás után jelentkeznek. A mérgezés lefolyása eltérő, mert a fajok különböző családokba tartoznak, és a legkülönbözőbb méreganyagokat tartalmazhatják. Általában émelygés, verejtékezés, hányás, hasmenés a tünet, amit fej- és hasfájás kísér. Többnyire egy, de olykor néhány nap alatt lezajlik a mérgezés, anélkül, hogy komoly utóhatások jelentkeznének.




Gombák és alkohol


változékonyLe kell mondani az alkoholról ezeknél a gombáknál: ráncos tintagomba, kerti tintagomba, változékony tinóru. Ugyanis az alkohollal együtt egy sajátos mérgezés lép fel. Ha ezen gombák elfogyasztása előtt, alatt vagy után iszunk, akkor az arc és a mellrész élénk vörös színű lesz, a pupillák kitágulnak. Az orr hegye és a fülcimpák maradnak csak fehérek.A bőr elszineződését szívdobogás, hőérzet és a pulzus gyorsulása kíséri, mely kis idő múlva megszűnik. Ha egy-két nap múlva újra alkoholt iszunk, a tünetek ismét jelentkezhetnek.

A további feltételesen ehető gombákról a gombák leírásaiban olvashatsz.





Allergia s a gombk kapcsolata

A gomba allergia


Néhány  ember túlérzékeny lehet bizonyos élelmiszerekre, így a gombára is. Alapjában véve ilyen allergiás reakció mindegyik gombafajtól kialakulhat, leggyakrabban a  kései laskagomba és  a szürke tölcsérgomba esetében fordul elő. Következménye általában bőrelváltozás és csalánkiütés, de allergiás asztma vagy keringési zavar is felléphet. Akik általában allergiások azok a gombagyűjtés után először egy kis adag gombát készítsenek el, és nézzék meg a hatást. 


Vegyi anyagok a gombákban


trombitaGyomírtók és rovarírtók

A gyomok és kártevők elleni szereket kiterjedten használják a mező- és erdőgazdaságban. A gombagyűjtő emiatt sohasem lehet biztos abban, hogy az erdőben vagy a mezőn, ahol a legszebb ehető gombákat találja, nem permeteztek-e előtte. Ezek a vegyi anyagok nagyon mérgezőek a frissen kezelt felületeken. Feltétlenül ügyelni kell tehát arra, hogy volt-e permetezés a területen. Az igazi ínyencek tudják, hogy a gombák akkor a legízletesebbek, ha jól megtisztitják, de nem mossák meg őket. Ezt azonban napjainkban nem tehetjük meg. Túlságosan nagy a gyom- és rovarírtó szerektől  származó mérgezés veszélye, ezért nem mondhatunk le a gombák alapos mosásáról. Azok a gombák, amelyek bolygatott területen, szántóföldön nőnek, nagyobb veszélynek vannak kitéve, hiszen itt többször permetezhetnek. A városok közvetlen közelében lévő erdőségek, és turista célpontoknál is lehet kullancs vagy egyéb rovarírtás. Ha gombászni megyünk, menjünk távolabbi helyre.

Nehézfémek és radioaktiv anyagok
Az utóbbi években egyre gyakoribbak az olyan hírek Közép-Európa különböző részeiből, amelyek szerint a vadon termő gombákban nehézfém-vegyületeket (kadmium, higany, ólom) mutattak ki. A mért értékek egy része jócskán felülmúlja az élelmiszerekre nemzetközi egyezményekben ajánlott határértékeket. Közismert, hogy ezek a nehézfémek súlyos egészségkárosodáshoz vezetnek az embereknél és az állatoknál, ha túl magas koncentrációban kerülnek be a szervezetbe. Az a megdöbbentő, hogy néhány kevésbé szennyezett területen növő gombafajban is magas nehézfém- és radioaktív koncentrációt mutattak ki. Az a következtetés adódik ebből, hogy egyes gombák kpesek a talajban nyomokban mindenütt megtalálható ilyen elemeket felvenni, a termőtestükben tárolni és ezáltal feldúsítani. A gombafaj, a talaj-, a víz- és az időjárási viszonyok, a termőtest növekedési sebessége és kora egyaránt fontos szerepet játszik a nehézfémek felvételében. Ez magyarázatot ad arra is, hogy az eddigi vizsgálatok miért hoztak annyira eltérő és áttekinthetetlen eredményeket. Komoly aggodalomra azonban nincs ok. Az Egészségügyi Minisztérium azt tanácsolja a lakosságnak, hogy hetente egy vagy két alkalommal egyenek vadon termő gombákból készűlt ételeket, amelyekhez adagonként 250g gomba használható fel. Annak ellenére, hogy a radioaktív anyagok is feldúsulhatnak a gombákban, az EM szerint senkinek sem kell lemondania a gombaételekről, hiszen évente 100kg gombát kell elfogyasztani ahhoz, hogy valaki a nemzetközi határértéket átlépje.





Teendk gombamrgezs esetn

Mit tegyünk gombamérgezésnél


A gombamérgezések és romlott gombától származó ételmérgezés tünmetei, amint azt mát leírtuk, nagyon különbözőek lehetnek. Az egyik már röviddel az étkezés után észlelhető, míg mások - és ezek a legveszélyesebbek - csak később, órák, napok múlva. Az első jelek a gyomorfájás, hányás, hasmenés, émelygés, gyengeség, szédülés, verejtékezés, keringési zavarok, sőt kábulat is lehetnek. Ha ezek a tünetek gombaevés után jelentkeznek, akkor a lehető leggyorsabban orvost kell hívni.

Az orvos megérkezéséig az alábbiakat tehetjük:

  • A betegnek meg kell próbálnia hányni.
  • A felhasznált gomba maradékát és a beteg hányadékát feltétlenül meg kell őrizni, mert abból mikroszkopikus vizsgálat segítségével meghatározható a gombafaj. A hatékony kezelés szempontjából döntő fontosságú annak ismerete, hogy milyen gombát fogyasztottak.
  • A személy semmiképpen nem ihat alkoholt! Ennek hatására ugyanis méggyorsabban kerülnek a méreganyagok a vérbe.

Egyéb tanácsok:


Ha gyilkos galóca mérgezés áll fenn: azonnal vigyük orvoshoz. Elsősegélyként itassunk vele friss, hideg vizet és burkoljuk meleg takaróba. Hánytatni, hashajtót adni szigorúan tilos!

Ha párducgalóca mérgezés áll fenn: azonnal vigyük orvoshoz. Elsősegélyként adjunk nyugtatót, hánytassuk meg, és enyhe hashajtóval hajtassuk meg a személyt, ne hagyjuk egyedül!

Ha susulyka mérgezés áll fen: ugyanúgy járunk el, mint a párducgalóca esetén, de ne adjunk nyugtatót!

Mindenképpen a lehető leggyorsabban orvoshoz kell jutattni, és gondoskodni arról, hogy a leggyorsabban megállapítsuk milyen típusú gombát fogyasztott. Vigyük magunkkal a hányadékot, mert labor körülnmények között ebben a spórák alapján gyorsan beazonosítható a gomba. A spóra a gomba újlenyomata, sok teljesen hasonló gombát, csak ennek alapján lehet megkülönböztetni. Bár jómagam nem vagyok gyógyszerpárti, és ha csak lehet kerülöm. A fenti esetben a nyugtató és hashajtó is életmentő lehet. Ebben az esetben ezt kell mérlegelni.